Make your own free website on Tripod.com

Tarzan

Vissza a Mozi főmenübe     Tovább a képek első részéhez

 

Walt Disney 37. egész estés rajzfilmje - amely minden eddiginél hihetetlenebb iramú és humorú kalandokra invitál kicsiket és nagyokat - Tarzan történetét dolgozza fel. A dzsungelben árválkodó csecsemőt egy gorillamama találja meg, aki elviszi a gorillák közé, hogy felnevelje a csöppséget. A kis Tarzan gondtalanul cseperedik Terk, a nagyszájú majomkölyök és Tantor, a nem túl éles eszű elefánt társaságában. Az idillt azonban megzavarja egy kutatóexpedíció érkezése. A zavaró tényezők
egyikét Jane-
nek hívják. A tűzrőlpattant gorillakutató tudóskisasszony találkozik, és gyorsan összebarátkozik a majomemberrel, aki egyre kevésbé biztos abban, hogy az egész életét a dzsungelben akarja leélni. A másik probléma Clayton, aki szinte a gorillákat kutatja, csakhogy ő azért hogy foglyul ejtse és jó pénzért eladja őket...
A magyar változat különlegessége, hogy az 5 betétdalt - amelyet Phil Collins írt - Ákos énekli!

Tarzan Disneyland dzsungelében

Makki Marie-Rose

Nemrégiben mutatták be a hazai mozik a Disney-birodalom új “üdvöskéjét”, a Tarzan című alkotást. Alkotói azt remélik az új produkciótól, hogy a Herkules vagy A Notre-Dame-i toronyőr okozta mélyrepülés után ez a film helyreállítja a filmbirodalom vezető szerepét a nemzetközi animációs piacon.

Természetesen nem véletlen a Disney-féle Tarzan-film európai forgalmazásának karácsonyi időzítése – Amerikában még júniusban mutatták be az alkotást, amely az ottani bevételek alapján az utóbbi idők harmadik legsikeresebb produkciójának bizonyult Az oroszlánkirály és az Aladdin után. Bár kétségtelenül nagy érdeklődés kíséri a bemutatókat, a vélemények azért erőteljesen megoszlanak a tekintetben, hogy képes-e a legújabb animációs változat feledtetni Johnny Weismüller alakítását.
A producerek szerint a Tarzan sikerének titka a hálás témaválasztás, hiszen a két legnépszerűbb Disney-film, A dzsungel könyve és Az oroszlánkirály elegyét nyújtja az új alkotás, a főhős pedig minde
nki régi jó ismerőse. A Disney-produkciók fontos eleme a zene (mintegy a szórakoztatóipari multicégek összefonódásának újabb bizonyítékaként): így ebben az esetben Phil Collins szerzeményei hangzanak el a szerző előadásában. A film rendezői, Chris Buck és Kevin Lima az eredeti, 1929-ben kiadott képregény illusztrációit vették alapul, s ezen túlmenően igyekeztek egy igen színes és gazdag képi világot teremteni. Ez annál is jobban sikerült, mivel az eddigieknél összetettebb térhatást tudtak megvalósítani.
A l
egújabb Tarzan-feldolgozás jól érzékelteti azt a folyamatot, ahogyan teret – és nézőt – hódít napjainkban az animációipar. A hagyományos mesék vulgarizálódnak, a Disney-filmek egyre “felnőttesebbek”, azaz a felnőttek világára jellemző szlenghasználat vagy karakterválasztás, a bonyolult cselekményszövés egyre nehezebben értelmezhető a tíz éven aluli korosztály számára. Nem véletlen a harmincasok feltűnően nagy száma a nézőközönség soraiban.
Egy filmkritikus, Samuel Blumenfeld egyenesen úgy fogalmazott, hogy
a Disney-ipar a saját képére, a maga szabályai szerint újrateremt mítoszokat és hősöket. Ebben a felfogásban Tarzan hibrid lény, félig állat, félig ember, kicsit együgyű is, bár nem könnyű azonosítani a többi hőst sem: Mulan például férfiruhába öltöztetett fiatal lány, Herkules félisten, s akkor még nem is említettük az emberi jelleggel bíró állatfigurákat vagy a különböző fantáziaalakokat.
A sokszálú, s így kissé nehézkes cselekmény mellett a rengeteg másodszereplő filmbéli felvonultatása leginkább üzleti
szempontból indokolható: ezáltal a film kísérőtermékeinek széles skálája biztosított. Még több fajta játékfigura jár majd a Mc’Donalds-menükhöz, és még több betétdalból lesz CD. A Disney óriásgépezet sajátos módszereivel rendre megalkot egy gigantikus képi világot, melynek ellenytmondásossága jól illusztrálja, mennyire nehéz egyszerre megfelelni a művészi és az üzleti szempontoknak.